Milejszeg Község Önkormányzata Képviselő‐testülete a településkép védelméről szóló 2016.
évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és (2)
bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)
pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési
koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési
eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.
(XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró
Zala Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; a Balaton‐
Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; a Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; a
Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat
szerinti partnerek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. §
(1) E rendelet célja a község településképének társadalmi bevonás és konszenzus által
történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi
védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés
szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép‐érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó
‐ a hatályos egyéb országos és műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett –
építészeti örökségének védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára
történő megtartása, a védett értékek megóvása és helyreállítása.
(3) A település építészeti értékei ‐ tulajdonformára való tekintet nélkül ‐ a település értékei,
ezért fenntartásuk, méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja község
fejlődése során kialakult településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb
helyi adottságok településképi, építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése, tovább
örökítése, és a tervezett településképi elemek harmonikus összehangolása az
illeszkedési, településképi követelmények alapján.
2
2. §
(1) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Helyi védett épített és természeti értékek jegyzéke
2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek
3. melléklet: Kérelem polgármester településképi véleményezési/bejelentési
eljárásának lefolytatásához
Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában:
1. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy
más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem
reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés
funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
2. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati
faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó,
3. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős
eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült
hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között
van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának
tervezett és engedélyezett részét.
4. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából
létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei,
tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az
önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely
a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
5. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából
létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős
információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének
jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen
elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok
közzétételére is szolgálhat;
6. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés,
amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról
tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. §
3
(1) A helyi védelem feladata a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti,
településtörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, építmény együttesek,
épített és természeti környezetek (továbbiakban együtt: védett érték)
a) számbavétele, meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás
csökkentése vagy megszüntetése,
f) helyreállítása, újjáépítése.
(2) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos örökség – a műemléki, természetvédelmi
és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – elemeire. A műemlékek és a
műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozó és a kulturális
örökség védelméről rendelkező szabályokat kell betartani.
5. §
(1) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, illetve megszüntetését (továbbiakban:
helyi védelmi eljárás) a partnerségi egyeztetés helyi szabályai szerint nevesített partner,
az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem a település összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem),
valamint egyes építményeire, növényzetére és ezek részleteire (a továbbiakban: helyi
egyedi védelem) terjed ki.
(3) A helyi védelmi eljárás iránti kezdeményezésnek (továbbiakban: kezdeményezés)
tartalmaznia kell legalább:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) a védendő érték beazonosításra alkalmas adatai (helyrajzi szám, utca,
házszám, épület‐, illetve telekrész, emelet, ajtó) megnevezés, térképi
feltüntetés – szükség esetén körülhatárolását ‐ vagy helyszínrajz),
ab) a védendő érték rövid ismertetése, leírása, további adatai (rendeltetése,
használatának módja, tulajdonosa, története, korábbi állapota),
ac) fotó(k),
ad) a kezdeményezés rövid indoklása,
ae) a kezdeményező adatai (elérhetőségével) és aláírása.
b) helyi területi védelem esetén:
aa) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető,
áttekintéshez szükséges léptékű térképet, beazonosításra alkalmas adatokat
(helyrajzi szám(ok), utca(k), házszám(ok), megnevezés, térképi feltüntetés–
szükség esetén körülhatárolását ‐ vagy helyszínrajz),
ab) a védendő terület rövid ismertetése, leírása, további adatai (rendeltetése,
használatának módja, tulajdonosa, története, korábbi állapota),
ac) fotó(k),
ad) a kezdeményezés rövid indoklása,
ae) a kezdeményező adatai (elérhetőségével) és aláírása.
(4) A kezdeményezés beadása
a) a polgármesternek címezve e‐mailben, postai úton megküldött, vagy
4
b) a község honlapján a Települési Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet
elhelyezésére létrehozott felület véleményezésre szolgáló linkjére feltöltött
írásos javaslattal történhet.
(5) A hiányos kezdeményezés – amennyiben az erre vonatkozó felhívásra nem egészítik ki –
előzetes helyszíni szemle után érdemi vizsgálat nélkül elvethető.
6. §
(1) A helyi védelmi eljárás előkészítését a polgármester – szükség szerint főépítész vagy
szakértő bevonásával – végzi.
(2) A helyi védelmi eljáráshoz az Önkormányzatnak értékvizsgálatot kell készíttetnie. Az
értékvizsgálatot főépítész vagy szakértő végezheti.
(3) A helyi védelmi eljárással kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli.
(4) A helyi védelmi eljárásról a Képviselő‐testület e rendelet módosításával dönt.
(5) A helyi védettség alá tartozó értékek listáit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. §
(1) A kezdeményezésben meghatározott építmény, épületegyüttes, környezeti elem helyi
védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során
vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készült értékvizsgálat alapján igazolást
nyer, hogy az építmény épületegyüttes, környezeti elem a község építészeti
örökségének kiemelkedő jelentőségű eleme.
(2) A helyi védelem iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő
hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogszerű építési tevékenységgel nem
ellentétes hatású a kezdeményezés.
(3) Helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése
esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének
lehetőségét.
8. §
(1) A helyi védelemi eljárás megindításáról a képviselő‐testület dönt.
(2) A helyi védelmi eljárás megindítása előtt a kezdeményezés kézhezvételével egyidejűleg
az érdekelteket ‐ az alábbiak szerint tájékoztatni kell:
a) a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az
érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne,
értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3) Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosait,
ab) a kezdeményezőt vagy képviselőjét,
5
b) helyi területi védelem esetén:
ba) az a) pontban felsoroltakat,
bb) a közművek üzemeltetőit,
bc) a közterületek fenntartóit.
(4) A helyi védelemre irányuló kezdeményezést és az eljárás megindítását– az erről szóló
döntést megelőzően – az önkormányzat internetes honlapján, valamint a helyben
szokásos módon 15 napra közhirré kell tenni, hogy a (2) bekezdés szerinti érdekeltek 15
napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A helyi védelmi eljárásról szóló képviselő‐testületi döntésről a döntést követő 15 napon
belül írásban kell tájékoztatni a (2) bekezdés szerinti érdekelteket.
(6) Az ingatlan‐nyilvántartásba történő bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(7) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a védettséget elrendelő képviselő‐testületi döntés számát,
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
c) a védett érték leírását,
d) a védett érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot,
e) a védett érték fotóját,
(8) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás nyilvánosságát a
község honlapján is biztosítja.
(9) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész szakmai iránymutatása
mellett, a jegyző gondoskodik.
9. §
H elyi védelem megszűntetésére kizárólag a következők miatt kerülhet sor:
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
b) a védett terület, illetve érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul
elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg.
10. §
(1) A helyi területi védelemmel érintett értékeket az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelemmel érintett értékeket az 1. melléklet tartalmazza.
6. A védett értékek fenntartása, hasznosítása
11. §
(1) A védett érték jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek
megfelelő használattal kell biztosítani.
6
12. §
(1) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési vagy bontási
munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan
a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét:
a) a védelem alapját jelentő épülettömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, anyag és
színhasználat, a homlokzati nyílásrend, a nyílásosztás, a dísz, illetve a tagozat megtartását,
b) bővítés, átalakítás, illetve felújítás esetén az utcakép és a településszerkezet védett
értékeivel való összhang követelményét, valamint
c) építmény vagy építményrész bővítése, illetve átalakítása során a védelem alapját
képező rész megtartását.
(2) Védett érték környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal
utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.
13. §
(1) A védett értéket érintő építési munka megítélése során a tervdokumentáció és –
amennyiben fellelhető – az eredeti tervek felhasználásával vizsgálni kell
a) a védett érték beavatkozással érintett részének a jelenlegi állapotot bemutató
dokumentációját,
b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki
ismertetést,
c) munka által érintett építményrész és a környezet jelenlegi állapotának dokumentációját,
d) a zöldterületet, illetve növényzetet érintő munka esetén a kertfelmérési rajzot és
növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.
(2) A védett értéket érintő építési munkával kapcsolatos hatósági eljárásban – amennyiben
más jogszabály eltérően nem rendelkezik – be kell szerezni a főépítész szakmai
véleményét.
14. §
(1) A helyi védett érték használata és fenntartása során biztosítani kell annak megőrzését, a
használat az értéket nem veszélyeztetheti.
(2) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni, a
használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(3) Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma
megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos
építészeti‐műszaki megoldásokat.
(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén
új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték
fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó
átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag‐ és színhasználatában a védett állapot
megtartására kell törekedni.
7
(6) A védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, illetve védett épületrészt tartalmazó helyi
érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.
(7) Védett építmény teljes vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem
megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének vagy részleges bontás
engedélyezésének feltételeként előírható valamely épületrésznek, illetve tartozéknak új
épületbe történő beépítése vagy azok megőrzése.
(8) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal‐vezetése
megőrzendő.
15. §
(1) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és
természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet
átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A rendelet
alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, illetve annak használati módja
is, amelyen a védett épület, építmény áll.
16. §
(1) Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték
szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, illetve újítható fel.
(2) A közterületet, annak burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép
jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meg határozó területek megállapítása
17.§
(1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2.
melléklete tartalmazza.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
18.§
(1) A helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó
területeken (továbbiakban: egyéb területek) az építmények anyaghasználatára,
színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg –
a (2)‐(4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) A falfelületek felületképzésére nem alkalmazható:
8
a) természetes anyagtól eltérő anyag,
b) erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag,
c) kék, lila, bíbor szín árnyalatai.
(3) A tető héjalásánál nem alkalmazható:
a) pala, kivéve a természetes palát,
b) színezett vagy fényes ‐ kivéve a cseréphatású – fémlemez fedés,
c) narancs, sárga, zöld, kék, lila, bíbor szín árnyalatai.
(4) Az közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti
karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag és szín.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
19.§
(1) Épületet az építési telken úgy kell elhelyezni, hogy az beépítés módjában, mértékében,
rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz‐elvezetés és a
növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz.
(2) Az építés során a későbbi fejlesztési lehetőségeket is szem előtt kell tartani.
(3) Az épületeket közterület felől láthatóan magastetővel kell kialakítani úgy, hogy az
oldalhatárra épített épületszárnyat nyeregtetővel kell kialakítani.
(4) Magastetős épületek esetén az együtt látható utcakép vonatkozásában ne jöjjön létre
aránytalanul magas, nagy tetőidom, takaratlan tűzfal, félnyeregtető.
20.§
A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni őshonos fákkal.
A nem javasolt fafajtákat az 1. függelék tartalmazza.
21.§
(1) Az épület tömegformálása, homlokzati tagolása, színezése, nyílászárók ritmusa,
építészeti kialakítása illeszkedjen az együtt látható utcaképbe.
(2) Az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges
tetőfelépítmények, kialakítása illeszkedjen a környezetéhez.
(3) Az közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti
karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag és szín.
(4) Cégér, cégtábla, címtábla az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók
kiosztásának és a kialakult településképnek megfelelően helyezhető el.
(5) A közterület felőli gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára fémlemez kapu nem
helyezhető el.
9
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre
vonatkozó építészeti követelmények
22.§
(1) A helyi védettségű területekre a 19.§‐21.§ előírásain túl az alábbi szabályok
vonatkoznak.
(2) A meglévő úthálózatot, telekosztást meg kell tartani.
(3) Az épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel
kell használni.
(4) Tetőtér‐beépítés esetén az utcai homlokzatra nyúlóan csak a tetősíkba beépíthető
nyílászárót, vagy az épület karakteréhez illeszkedő tetőfelépítményt lehet elhelyezni.
(5) Lakóépület esetében az utcai homlokzaton legfeljebb egy gépjármű behajtására
alkalmas bejárat vagy garázsajtó helyezhető el, az ettől eltérő már kialakult állapot és
használat kivételével.
(6) A kialakult zöldfelületi elemeket meg kell őrizni és egységes koncepció szerint, egységes
megjelenésre törekvően ki kell egészíteni.
(7) A temetők területén a sírjelek, utak, fasorok, növényzet eredeti helyükön fenntartandók
és gondozandók.
23.§
(1) A helyi védettségű elemekre a 19.§‐21.§ előírásain túl az alábbi szabályok vonatkoznak.
(2) az építmény – a védettségét jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését meg
kell őrizni:
a) Az épület egészének és részleteinek külső geometriai formáit, méreteit;
b) Az épület eredeti anyaghasználatát, a nyílászárók díszítettségét, tok‐ és
szárnyszerkezeti méret‐ és arányrendjét, valamint a nyílás‐ és osztásrendjét;
c) Az épület tartozékait.
(3) Helyre kell állítani, ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredeti állapotától
eltérő megjelenésűvé alakították, építették át,
d) az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentumok,
e) amennyiben az eredeti állapotról szóló dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a
homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok
megfelelő formaelemeinek alkalmazásával.
(4) Az építmény utcai homlokzatának felújítását a teljes homlokzatra egységesen
kell elvégezni.
Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24.§
10
(1) A település belterületének és beépítésre szánt területének 100 m‐es környezete nem
alkalmas a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus
hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2) A (1) pontban meghatározott területek kivételével a település területei elsősorban
alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus
hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(3) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antenna a belterületen kizárólag
már meglévő antenna tartószerkezetére, vagy multifunkcionális kialakítással
szerelhető fel.
(4) Transzformátor állomás a településképi szempontból kiemelt területen kizárólag
építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani
és amely formavilágában illeszkedik a településképhez, vagy növényzettel teljes
mértékben takarni kell.
(5) Településképi szempontból meghatározó területen a közvilágítás elemeit
anyaghasználatában és megjelenésében azonos típusból kell kialakítani.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25.§
(1) Az egyéb műszaki berendezéseket építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem
látható módon kell elhelyezni.
(2) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve
magastetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező
dőlésszögben, lapostetős épületen elsősorban az épület attikájának
takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet
elhelyezni. Más építményen vagy önállóan telepítve a közterületről nem látható
módon kell elhelyezni.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
26.§
(1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem
változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem
helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem
keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozótól egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven
méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a
reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú
utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló
berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót
tartó berendezésként nem alkalmazható.
(7) A reklámhordozókat hagyományos fa anyagból az utcabútorokkal azonos típusban
terület településképi jellegéhez igazodóan kell kialakítani.
11
(8) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi
védelem alatt álló területeken.
(9) A nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül,
bármely települési területen megengedett.
(10) Külterületen 4 m2‐t meghaladó területű, belterületen 1 m2‐t meghaladó területű reklám
célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó közterületen és a magánterület
közterületről látható részén nem helyezhető el
Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
27. §
(1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a
jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős
esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó
jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám
közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez
szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a
reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló
írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
V. FEJ EZET
A TELEPÜLÉSKÉP‐VÉDELEM ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZEI
A településkép‐védelem eszközei
28. §
A településkép védelem célját szolgálja
a) a településképi véleményezési eljárás és,
b) a településképi bejelentési eljárás,
c) a településképi kötelezés.
A településképi véleményezés
29.§
(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel
érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) e
rendelet 3. melléklet szerinti kérelmére indul. A kérelmet a község polgármesteréhez az
országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai
álláspontjára alapozza.
12
(3) Véleményezésre az építészeti örökség helyi védelme alatt álló épületek, a közhasználatú
épületek és a településkép‐védelmi területen lévő épületek engedélyköteles terveit kell
benyújtani.
A településképi bejelentés
30. §
(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett
telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) e rendelet 3.
melléklet szerinti kérelmére indul. A kérelmet a község polgármesteréhez az országos
követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati
főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép‐védelmi területen belüli
alábbi építési engedélyhez nem kötött tevékenységekhez
a) az egyszerű bejelentéssel építhető épületek létesítése, átalakítása, bővítése,
b) az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjalás
megjelenésének megváltoztatása,
c) az utcai kerítés létesítése, átépítése.
A településképi kötelezés
31. §
(1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények
megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) Indokolt esetben a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén
a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától
függően 50.000 Ft‐tól 200.000 Ft‐ig terjedő bírságot szabhat ki.
(3) Az (2) bekezdés szerint jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára
behajtható köztartozásnak minősül.
VI. FE JEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
32. §
(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő,
a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok
finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a.) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő‐testülete évente a
költségvetésben határozza meg.
13
b.) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei
között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a.) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki
felróható módon nem károsítja,
b.) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat
maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély
nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
33. §
(1) E rendelet 2017. december 29.‐én lép hatályba.
( 2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető,
vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e rendelet előírásai.
(4) Hatályát veszti:
A Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2007.(IX.26.) önkormányzati rendeletének:
a) 2. § (3) bekezdés 2.‐3. sz. melléklete,
b) 4. § (11) bekezdése,
c) 13. § (3) a) és d) bekezdése,
d) 18 § (1) bekezdése,
e) 20. § (1)‐(2) bekezdése,
f) 21. § (1)‐(2) bekezdése,
g) 22. § (1) a) bekezdése,
E rendelet hatálybalépése:
Milejszeg, 2017. december 29.
………………………………………….. …………………………………………..
Fonyadt Róbert Salamon Henrietta
polgármester jegyző
A kihirdetés napja: 2017. december 30.
…………………………………………..
Salamon Henrietta
jegyző
14
1. melléklet
Milejszeg Község Önkormányzata Képviselő‐testületének ….. /2017. (…..) önkormányzati
rendeletéhez
HELYI VÉDETT ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK JEGYZÉKE
A helyi egyedi védelem:
H1 – jellel a védelem az épület teljes tömegére, helyére, szerkezetére,
alaprajzára, homlokzatára, színezésére, külső és belső részleteire vonatkozik,
H2 – jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti
elemeire vonatkozik,
H4 – jellel a védelem a műtárgy (szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,
kereszt, emléktábla) teljes tömegére, helyére és részleteire.
A helyi területi védelem:
H3 ‐ jellel a település olyan összefüggő része, amely a település morfológiáját
meghatározó közterületekre, a történelmi folyamatosságot képviselő telkekre,
a területen található zöldfelületi elemekre, építményekre, színekre, vagy
temetőre terjed ki, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő
építmények, növényzet, térfalak, teresedések, beépítés így azok együttest
alkotnak.
About the author