Szeptember 1-je előtt a vízközmű szektorban nem volt biztosított, hogy a kivitelezési munkákat a felhasználó a maga által választott kivitelezővel végeztesse el. Ezzel szemben a földgáz szektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a felhasználó által kiválasztott vállalkozó végezhette. A három szektorra vonatkozó szabályozás összehangolása miatt a gázszektorban alkalmazott megoldást a törvény átültette a villamos energia és a víziközmű szektorba is:
- Eszerint a villanyhálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja.
- Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett – a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyeknek is megbízást adhat.
A módosítással megszűnt az elosztó és szolgáltató társaságok monopóliuma a közműcsatlakozások kivitelezésénél. A kivitelező piac megnyílt, így a vállalkozások széles köre jelenhet meg ebben a szegmensben.
A 219/2017. (VII.31) és 220/2017. (VII.31) Kormányrendeletek szabályozzák a villany-, illetve vízszerelői tevékenységet folytató személyre vonatkozó bejelentés megtételét, annak feltételeit, a bejelentés adattartamát, a csatolandó igazolásokat, továbbá a szükséges képesítéseket.
- A nyilatkozásba való feltétel nem kötelező minden villanyszerelő és vízszerelő számára. Csak azoknak kell bejelentkezniük, akik a közmű-csatlakozásokat is végezni akarják.
- A nyilvántartást a Budapest Főváros Kormányhivatala vezeti. A feltételeknek megfelelő vállalkozások a kormányablakokon keresztül kérhetik a nyilvántartásba vételüket 2017. szeptember 1. napjától. Az eljárásért 3000,- Ft-os eljárási illeték fizetendő. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről a Kormányhivatal értesítést küld a bejelentőnek.
- A kérelmet és a szükséges igazolásokat az országban működő bármely kormányablakban be lehet adni, függetlenül a vállalkozó vagy a szerelést végezni kívánó cég székhelyétől. A kérelem postán és elektronikusan is beadható. Az igazolásokat elég egyszerű másolatban csatolni.
- A jogszabály többféle képesítést tesz kötelezővé. Nem szükséges, hogy egy személy rendelkezzen az összes képesítéssel és gyakorlattal. Elég, ha a vállalkozás alkalmazottai rendelkeznek a képzettséggel.
- A jogszabály felelősségbiztosítás meglétét is előírja. Az 1 millió forintos határ vállalkozóként került meghatározásra, nem kell a cég minden alkalmazottja után megkötni. Ez egy minimum összegű felelősségbiztosítás, a vállalkozásnak érdemes átgondolnia, milyen károk keletkezhetnek a kivitelezés során és a biztosítóval együtt meghatározhatnak magasabb összeget.
- Nyilatkozni kell a villanyszerelőnek, hogy az alkalmazott technológiához a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Ez pontosan mit jelent? Az adott ágazatban alkalmazandó mindenkor érvényes jogszabályi rendelkezésekre utal a feltétel, amelyek változhatnak, ezért nincsenek részletesen megjelölve. A kormányrendelet mellékletét képező kérelem formanyomtatvány kitöltésével a fenti nyilatkozat megtétele teljesül.
- Mi történik, ha a megszerzett képesítés nem pontosan felel meg a Kormányrendeletben megjelölt végzettségnek? Ha a képzés neve időközben megváltozott, de egyértelműen megfeleltethető a jogszabályban előírt képesítésnek, a képzettség igazoltnak minősül.
- Gyakorlati időt hogyan szükséges igazolni? A képzettség megszerzése óta eltelt idővel a gyakorlati idő igazoltnak minősül.
- Az újonnan létesített csatlakozó vezetéket az elosztói engedélyesnek/közmű szolgáltatónak át kell-e vennie üzemeltetésre? A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvinni és üzembe helyezni, továbbá a vízközmű-szolgáltató köteles gondoskodni az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről, ha azok – az elfogadott vagy alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készültek el. A hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezésről a kivitelezés befejezésének a bejelentésétől számított 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik (és a szükséges műszaki feltételek adottak), úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató köteles a hálózati csatlakozást, illetve a bekötővezetéket haladéktalanul üzembe helyezi. Ha a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az üzembe helyezést megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését.
- A szabadon választott vállalkozó által kivitelezett vezeték magánkézben marad-e és ha igen, ki végzi a vezeték karbantartását és hogy kerül be az e-közmű rendszerbe? A szabályozás e téren változatlan, a közcélú vezeték nem kerül magántulajdonba, így a karbantartás ugyanúgy szolgáltatói feladat marad. Kizárólag a beruházás megvalósítása tekintetében került be új lehetőségként a vállalkozó nyilvántartásból történő kiválasztása. Minden egyéb feladat a korábbiaknak megfelelően történik.
- Terveztetni kell-e a vezetéket, és ha igen, ki hagyja jóvá, mi a folyamata? A szabályozás e téren is változatlan, a vezetékeket terveztetni kell, a folyamat is változatlan a korábbiakhoz képest.
- Ha egyébként díjmentes a csatlakozás, de a fogyasztó a nyilvántartásból választ kivitelezőt, ki fizeti a csatlakozó vezeték díját? Saját beruházásban történő elvégzés esetén nem lesz ingyenes a közmű-kivitelezés. A nyilvántartásból kiválasztott vállalkozó díját és az anyagköltséget minden esetben a megrendelő fizeti ki.
About the author